Csatka búcsúra készül

Arra a határokon túl is híres búcsúra, ami vallásos és profán egyszerre. Felemelő, de egyes elemeiben nagyon is földhözragadt. A vallásos tölteten túl, szokások, kultúrák találkozóhelye is.

A szeptember 8-hoz legközelebb eső hétvége a búcsú szokásos ideje, vagyis idén, szeptember hatodika és hetedike. Az előkészületek rendben zajlanak. Hanig Antal polgármester szerint minden a megszokott mederben történik. Már érkeznek az árusok és állítják a sátrakat. A több ezer résztvevő fogadása komoly szervezést igényel. A kisfalu élete alaposan felbolydul nemcsak a búcsú idején, hanem az azt megelőző napokban is.

Változás csupán annyi lesz, hogy több misét tartanak majd a búcsú alkalmával, mint a korábbi években.

A csatkai búcsút látni kell, mert hitbéli elkötelezettségtől függetlenül élményt ad az odalátogatóknak. Márcsak azért is, mert a falu csodálatos környezetben fekszik. Létezéséről 1326-ban szól először írásos emlék. Lakóinak száma a KSH 2007. január elsejei adata szerint 274.

Búcsújáró hellyé a Szentkút tette a települést. Vizének csodálatos gyógyítóerőt tulajdonítanak. Az 1850-es években figyelt fel a kút gyógyító hatásáról szóló hírekre az akkori súri plébános. A feljegyzések szerint "a fiatal pagonyban fekvő, négy hatalmas ősrégi bükkfától körülvett kút bámulatosan gyorsan gyógyítja" az egyes betegségeket.

A dombtetőn álló kápolnát  egy Csöbönyei József nevű zarándok építtette 1862-ben. A benne lévő Szűz Mária szobornak igazi textil ruhája van, többféle. Az ünnepi alkalmaknak megfelelően öltöztetik fel.

A régi kis kápolna szomszédságában épült 2004-ben, a magyarországi cigányság zarándok kápolnája, benne a II. János Pál pápa által megáldott fa kereszttel.

Ezen a hétvégén is elmondják majd a hívek a a Csatkai búcsú könyörgésének sorait: "Mária, Mária édes jó anyám, /Tekints az égből le reám, /Nyújtsd ki segítő karod felém, /Hogy el ne sodorjon a veszély."