Kistérségünk
Hírek
Események
Hírek > Települési hírek > Vérteskethely
Balázs-napi kavalkád Vérteskethelyen
Immár hatodik alkalommal rendezik meg Vérteskethelyen február 9-én, 15 órától, a művelődési házban a Balázs-napi kavalkádot.
A rendezvény házigazdája a 10 éves Höcögő Néptáncegyüttes.
A gazdag programban lesz táncegyüttesek bemutatója, táncház, ételudvar, és kézműves foglalkozások is várják az érdeklődőket.
A Tilinkó együttes muzsikál.
Vendégségbe várják Richtarcsik Mihályt, Furik Ritát, Kneifeldné Laczkó Krisztinát, Tálas Ágnest, Kis Zsoltot, Molnár Gábort, és Túri Györgyöt.
Milyen szokást elevenítenek fel a vérteskethelyiek?
Szent Balázs kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükrözik. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (Keleten a VI., Nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormolta. Ez volt a balázsolás
Szent Balázs a középkori diákok védszentje volt. Február 3-án az ifjúság processzióval emlékezett meg róla. Az énekkel kísért tisztelgő felvonulás aztán a XVII. század során, főleg a diákok és a tanítómesterek bizonytalan társadalmi helyzete miatt fokozatosan adománygyűjtéssé alakult át A balázsjárás szokása Magyarországon kívül leginkább cseh, morva, szlovák területen fordul elő. Hozzánk feltehetőleg szlovák közvetítéssel került.
A rendezvény házigazdája a 10 éves Höcögő Néptáncegyüttes.
A gazdag programban lesz táncegyüttesek bemutatója, táncház, ételudvar, és kézműves foglalkozások is várják az érdeklődőket.
A Tilinkó együttes muzsikál.
Vendégségbe várják Richtarcsik Mihályt, Furik Ritát, Kneifeldné Laczkó Krisztinát, Tálas Ágnest, Kis Zsoltot, Molnár Gábort, és Túri Györgyöt.
Milyen szokást elevenítenek fel a vérteskethelyiek?
Szent Balázs kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükrözik. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (Keleten a VI., Nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormolta. Ez volt a balázsolás
Szent Balázs a középkori diákok védszentje volt. Február 3-án az ifjúság processzióval emlékezett meg róla. Az énekkel kísért tisztelgő felvonulás aztán a XVII. század során, főleg a diákok és a tanítómesterek bizonytalan társadalmi helyzete miatt fokozatosan adománygyűjtéssé alakult át A balázsjárás szokása Magyarországon kívül leginkább cseh, morva, szlovák területen fordul elő. Hozzánk feltehetőleg szlovák közvetítéssel került.
A rovat további hírei
vissza a lap tetejére
vissza
archívum